Nemrég jöttünk haza párommal Közel-keleti körútunkról, melynek egyik állomása Jeruzsálem volt. Ennek történetét szeretném megosztani Veletek.

Izraelt dél felől, Egyiptomból közelítettük meg. A két ország nincs éppen jóban egymással, így autóval nem is lehet átmenni, csak gyalog, de úgysem túl egyszerű. A művelet több, mint 3 órát tartott éjféltől 3-ig. Napközben állítólag ennek többszöröse. Útlevélvizsgálat 5x, szúrópróbaszerű ujjlenyomat-ellenőrzés, táskaátkutatás, beugratós kérdések feltevése, stb.

Miután átjutottunk kb. hajnali 6-ra értünk a fővárosba, Jeruzsálembe. Első utunk az Olajfák hegyére vezetett. Ez a legmagasabb pont a városban, ezért gyönyörű kilátás nyílik az egész Óvárosra. Innen vonult be Jézus állítólag először a városba, és kedvelt találkozó helye is volt. A hegyről jól látható a városfal és a Templomhegy az aranykupolás Sziklamecsettel (El Aksza).

Vallási szempontból az Óváros három vallásnak is a szent helye. Először a zsidók voltak itt és a Templom hegyen állt a Salamon palota, Heródes Templom. Ezt a rómaiak lerombolták, csak egy fala maradt. Ez a Siratófal, a zsidók legszentebb helye. A zsidó irás szerint akkor jön el a Megváltó, ha a templom újjáépül ezen a helyen. Ez azonban nem olyan egyszerű feladat, hiszen odaépült az iszlámok szent mecsete, a Sziklamecset. A keresztények azt vallják, hogy a Megváltó eljött Jézus személyében. A muzulmánok szerint Mohamed próféta a Templom hegyen szállt fel a mennyekbe, ezért építették ide a mecsetüket.

Utunkat a Gecsemáné kertben folytatjuk, ahol Jézus többször találkozott tanítványaival. A kertben található olajfák állítólag 2 ezer évesek is lehetnek, szóval akár Jézus is ezek között sétálgathatott. Ezt nem nagyon hisszük, de azért szerzünk néhány levelet a földről. Utána Szűz Mária sírját látogatjuk meg. Hittanból mondjuk az sejlik fel, hogy Mária testestül lelkestül ment a mennybe (tehát nincs sírja), de ezen nem akadunk fenn, és megtekintjük a sírboltot. Ezután egy barlangszerű helyiség következett, ahol Júdás állítólag elárulta Jézust.

A következő állomásunk a Siratófal lesz. Ide azon az úton jutunk el, ahol Jézust az ítélőszék elé vezették. A város érdekessége még, hogy az egész belváros közepe - tehát az Olajfák hegyének lejtői - egy nagy temető. Ennek oka, hogy a zsidó vallás szerint a Messiás eljövetelét követően a feltámadás az Olajfák hegyénél fog kezdődni. Ezért a gazdag zsidók mindent megtesznek, hogy itt vegyenek sírhelyet.

A Siratófalhoz való bejutás ismét egy órát vesz igénybe (átvilágítás, ellenőrzés). Mi nem megyünk oda a falhoz, helyette viszont okos módon iszunk a kútból, ami nálam mosdóbamenési problémákat eredményez.

Ez után jön a számunkra leginkább várt dolog, azaz a kereszténységhez kapcsolódó helyek megtekintése, melyek stílszerűen az arabnegyedben találhatók! Végigjárjuk Jézus keresztútját a Via Dolorosát. Sajnos az egész úgy néz ki, mint egy forgalmas nap a kínai piacon. Bazár bazár hátán, az arab árusok tunkolják a portékákat az orrunk alá, mely jelentősen levon a Szent-érzésből. Következett a Golgota, ahol Jézust keresztre feszítették. Megdöbbenve tapasztaltuk, hogy ez nem hegy a pusztában, hanem a zsúfolt belváros közepén lévő hely, ahova egy templomot építettek Szentsír Bazilika néven. Az emeleten van az a pont, ahol Jézust állítólag keresztre feszítették. Hosszú sort végig állva lehetett megtapogatni azt a követ, amin állítólag a kereszt állt. Egyszer vagyunk itt, végigálltuk. Csalódás. Csiszolt szögletes kő. A földszinten található a szent sír, ahol Jézust eltemették. Ez is furcsa volt, hogy 10 méterre temették el onnan, mint ahol keresztre volt feszítve? Ide nem tudtunk beállni, mert olyan hosszú sor volt, hogy még mindig ott állnánk.

A templom elhagyása után megtekintettük az utolsó vacsora színhelyét, Dávid király sírját és a Dormitio Bazilikát.

Getsemáné kert

Siratófal

Via Dolorosa