Először is, az egyetlen nagy szeretet: Szeretni az Urat, a mi Istenünket teljes szívünkből, teljes elménkből és minden erőnkből. Ez olyasvalami, ami mindennap előttünk kellene legyen. Ahogy az 5 Mózes 6-ban láthatjuk, ezt ki kellene írni a házunk ajtófélfájára, hogy amikor kimegyünk, bejövünk, állandóan emlékeztetve legyünk arra, hogy a legfontosabb dolog az, hogy szeressük az Urat, a mi Istenünket.

(Máté 24:44)
Készen vannak a mai átlagkeresztények? Jézus nem arról beszél, hogy legyünk készen az ébredésre, bár azoknak, akik könyörögnek ezért, minden bizonnyal készen is kell állniuk rá. Nem is arról beszél, hogy legyünk készek tanúságot tenni azoknak, akikkel találkozunk, pedig erre is tanított korábban az Úr. Azt mondja, legyünk készen az ő eljövetelére. Tudjuk, hogy visszajön. Megígérte.

Boldogság és annak madara

Nem biztos, hogy kék
Nem biztos, hogy madár.
Nem biztos, hogy boldogság.
De felröppen az égben, s folytatja útját a levegõben,
és a legnagyobb hiányérzet legapróbb kielégülése
is képes megteremteni ezt a
-csupán pillanatokban mérhetõ-szárnyalásra késztetõ állapotot.
A tibeti mesék között bukkanhatunk hasonlóra.
"az emberek éheztek, fáztak, és nem tudták, milyen az: boldognak lenni"
A boldogság madara énekel, hangjaival teremteni tud.
Eljutni hozzá, meghallani dalát-ehhez minden kínok kínját járva vezet az út.
A megpróbáltatásoktól való félelem, a megalkuvás gyávasága,
az emberi akarat s az ezt tápláló hit
feladása maga a halál,
mert süketté lesz az ember.
Nem hallhatja meg a madár énekét.
Mert a madarat nem kívül kell keresni,
repülni nem lehet az égben,
dalt hallani,
megérezni
a boldogság ritmusát nem lehet
-csak legbelül igazán.
Csak egy-egy pillanatra halljuk,
s e boldogságtól aztán megint szomorúak leszünk,
és éppen ettõl éled mindig újra a dallam.
Nem biztos, hogy madár,
de olyan szépen tud énekelni,
hogy fáj.

Áldjad, lelkem az Urat !"

 (Zsoltárok 103 :22)
A zsoltáríró dicséretre szólítja az Isten parancsát teljesítő angyalokat, a mennyei seregeket, uralma  alatt álló teremtményeit, végül az emberi lelkeket mind ! Azok, akik segítségül  hívják az Urat, átélték a megváltást, így istendicsőítésük is egyedi. A menny angyalai soha nem vétkeztek, ezért nem is tapasztalhattak meg semmit a megváltásból. Csak az embernek van lelke, az istentudat központja, amely átélheti Isten megváltó és megtartó erejét, amelyet Krisztus hozott el.

A karmesternek: Húros hangszerre. Dávid tanítókölteménye. Istenem, figyelj imádságomra, ne zárkózz el könyörgésem elől  Figyelj rám, hallgass meg engem! Bánatomban bolyongok, és sóhajtozom az ellenség hangoskodása, a bűnösök nyomorgatása miatt. Mert bajt zúdítanak rám, és haraggal támadnak rám. Szívem vergődik keblemben, halálos rémület fogott el. Félelem és reszketés lepett meg, borzongás járt át. Ezért így szóltam: Miért is nincs szárnyam, mint a galambnak, hogy elrepülhetnék, és nyugton lehetnék?